Vlad Țepeș és Drakula legendája

Ez az útmutató az egynapos kirándulásaink Brassóból gyűjtemény része. A kastélyról és Bram Stoker történetéről lásd a Törcsvári kastély: jegyek, nyitvatartás, történelem című útmutatót.

Ki volt Vlad Țepeș?

• Név: apját, II. Vlad havasalföldi fejedelmet azután nevezték Draculnak, hogy csatlakozott a Sárkányrendhez, amelyet Luxemburgi Zsigmond magyar király az oszmánok ellen alapított. A „Draculea” jelentése „Dracul fia”. A Țepeș („karóba húzó”) a kedvenc büntetésére utal.
• Életrajzi adatok: körülbelül 1428 és 1431 között született. Háromszor uralkodott a Havasalföldi Fejedelemségben, a Kárpátoktól délre: rövid ideig 1448-ban, 1456-tól 1462-ig, majd ismét 1476-ban. 1476/77 fordulóján esett el csatában.
• A nagyhatalmak között: Havasalföld a Magyar Királyság – amelyhez akkor Erdély és Brassó is tartozott – és az Oszmán Birodalom között feküdt. Vlad ifjúkorának egy részét oszmán túszként töltötte, és 1456-os trónját a magyar támogatásnak köszönhette.

Miért volt fontos neki Brassó

Brassó (erdélyi szász polgárai Kronstadtnak nevezték) a Barcaság (Țara Bârsei, németül Burzenland), a Kárpátok kanyarulatán belüli medence legfontosabb kereskedővárosa volt. Kereskedői az árukat a hegyi hágókon – köztük a Törcsvár által őrzött hágón is – szállították, és kereskedelmi kiváltságokkal rendelkeztek Havasalföldön. Ezért lett a város Havasalföld legfontosabb kereskedelmi partnere.

Ugyanez tette Brassót a havasalföldi száműzöttek és trónkövetelők menedékévé, és itt kezdődtek a bajok. 1452 februárjában Hunyadi János, Magyarország kormányzója felszólította a polgárokat, hogy ne nyújtsanak menedéket Vladnak. 1456 júliusára azonban megfordult a helyzet: Hunyadi értesítette Brassót, hogy Vladra bízta az erdélyi határ védelmét.

A levelek Brassó tanácsának

Vlad és Brassó kapcsolatáról szokatlanul sok dokumentum maradt fenn, mert a város megőrizte a leveleit, és azok a városi levéltárral együtt fennmaradtak. A történészek több fordulópontot ezekből datálnak:

• 1456. szeptember 10.: az első fennmaradt fejedelmi levele, Brassó polgáraihoz. Megígéri, hogy megvédi őket, ha az oszmánok betörnek Erdélybe, és segítségüket kéri, ha az oszmánok megszállják Havasalföldet. Ugyanebben a levélben azzal érvel, hogy az erős fejedelem a maga feltételei szerint köthet békét, míg a gyenge a hatalmasabb szomszédok kegyére van utalva.
• 1458. május: kéri Brassót, hogy küldjön kézműveseket Havasalföldre.
• 1460. július 26.: két évnyi konfliktus után ismét „testvérekként és barátokként” szólítja meg a polgárokat.
• 1476. október 7.: magyar támogatással készül visszaszerezni a trónját, Brassóban száll meg, és megerősíti a város kereskedőinek havasalföldi kereskedelmi kiváltságait.

Brassó tanácsa a mai Tanácsház (Casa Sfatului) helyén lévő teremben ülésezett a Tanács téren (Piața Sfatului): egy 1420. december 23-i oklevél engedélyezte a kerületnek, hogy ott „az igazságszolgáltatás céljára” és a tanács üléseire termet építsen.

A városi levéltárat 1923-ig a Tanácsházban őrizték, ekkor költözött a Kovácsok bástyájába (Bastionul Fierarilor) – írja a Brassó Megyei Történeti Múzeum (Muzeul Județean de Istorie Brașov). A levelek teljes szövege a Corpus Draculianumban, a Vladra vonatkozó iratok tudományos kiadásában olvasható.

Fotó: Diana

Kereskedelmi háborúk és portyák, 1456–1460

A konfliktusnak két, egymást erősítő oka volt: az erdélyi szász városok menedéket adtak Vlad trónriválisainak és támogatták őket, a két fél pedig a kereskedelem miatt is vitába keveredett.

• Rivális fejedelmek. Brassó III. Dant támogatta, annak a fejedelemnek a testvérét, akit Vlad 1456-ban megölt; Nagyszeben egy másik trónkövetelőt támogatott. 1457-ben Vlad átkelt a hegyeken, és a Brassó és Nagyszeben környéki falvakat dúlta fel. A legkorábbi német történetek szerint egy szász falu lakóit elhurcolta, és karóba húzatta őket.
• Rövid béke. Abban a megállapodásban, amelyet Szilágyi Mihállyal, a magyar főnemessel kötöttek, és amelyben Vlad követei is részt vettek, Brassó vállalta, hogy kiűzi Dant. A kapcsolatok 1458-ban már annyira jók voltak, hogy Vlad brassói kézműveseket kért.
• Kereskedelem. A kapcsolatok 1458 vége előtt ismét megromlottak. Egy tudományos elmélet szerint Vlad kitiltotta a szász kereskedőket Havasalföldről, és arra kényszerítette őket, hogy áruikat a határvásárokon adják el. Kurt Treptow történész azonban rámutat, hogy ilyen intézkedésekről nincs dokumentum, és 1476-ban Vlad azt állította, hogy mindig is a szabad kereskedelem híve volt. Egy konkrét vita fennmaradt: Brassó elkobzott egy acélszállítmányt egy havasalföldi kereskedőtől, aki a városban vásárolta, és nem térítette meg neki az árát; Vlad erre a Havasalföldön élő szász kereskedők ellen lépett fel.
• A vádak. 1459-ben a rivális trónkövetelők, Basarab Laiotă és III. Dan levelet írtak a brassói tanácsnak, amelyben azzal vádolták Vladot, hogy kirabolta és megkínozta a szász kereskedőket. Az egyik levél azt állítja, hogy 41 brassói és barcasági kereskedőt karóba húzatott, 300 fiút pedig elégetett vagy karóba húzatott. Mindketten Vlad trónjára vágytak, ezért a számok a félelmet tükrözik, nem pontos összeget.
• A támadás. III. Dan betört Havasalföldre, de Vlad legyőzte és kivégeztette 1460. április 22. előtt. Ezután Vlad átkelt Dél-Erdélybe, felgyújtotta Brassó külvárosait, és foglyait karóba húzatta. A források az évszámban nem értenek egyet: a törcsvári kastély kronológiája és a National Geographic 1459-re teszi a támadást.
• Béke. 1460. július 26-ra a két fél ismét békét kötött, és Vlad újra barátainak nevezte a polgárokat.

Hogyan tették híressé a röplapok

A Vladról mint szadistáról kialakult kép nagyrészt azokból a német történetekből származik, amelyek az 1460-as évek elejétől terjedtek. Első változatukat valószínűleg egy brassói tudós írta, és a brassói és nagyszebeni erdélyi szászok – akik a legtöbbet szenvedtek a portyáktól – nézeteit tükrözi.

A hírnevét megalapozó borzalmas történetek nagyrészt a szászok szemszögéből születtek. Felsorolják az elpusztított szász falvakat és templomokat dátumokkal, ami szemtanúra utal, de olyan kegyetlenségeket is halmoznak, amelyeket a történészek óvatosan kezelnek.

Három dolog tette ezeket a történeteket európai szenzációvá:

• Politika. 1462-ben Mátyás király letartóztatta Vladot, és ezt olyan levelekkel indokolta, amelyek állítólag Vladtól a szultánhoz szóltak, és amelyeket a legtöbb történész hamisítványnak tart. Radu Florescu történész a hamisítást egy brassói szász paphoz kötötte. A Vladról szóló borzalmas történetek a király ügyét szolgálták.
• Előadás. Michael Beheim költő hosszú verses beszámolót írt Vlad kegyetlenségéről, és III. Frigyes császár udvarában, Bécsújhelyen adta elő 1463 telén.
• Nyomtatás. A történetek röplapokként jelentek meg, címlapjukon hátborzongató fametszetekkel – például Nürnbergben 1488-ban és 1499-ben, valamint Strasbourgban 1500-ban –, és a német nyelvterület első bestsellerei közé tartoztak. A híres kép, amelyen Vlad a karóba húzott áldozatai között étkezik, ezekből a kiadásokból származik.

A röplapokban szereplő áldozatok száma tízezres nagyságrendű, több, mint a kor legtöbb városának lakossága. A történetek orosz változatai ezzel szemben vegyesebb képet adnak: kegyetlen, de rendet tartó uralkodót mutatnak. Négy évszázaddal később Bram Stoker a „Drakula” nevet – és alig valami mást – kölcsönözte a vámpírjához.

Mi kapcsolódik hozzá Brassóban és környékén

Brassóban a nyomai többnyire a levéltárban találhatók.

Dokumentált kapcsolatok

• A Tanácsház, Tanács tér (Piața Sfatului). A tanács, amely megkapta a leveleit, ezen a helyen ülésezett. Ma a Brassó Megyei Történeti Múzeum működik benne; lásd a brassói múzeumokról és a Brassó legismertebb épületeiről szóló útmutatónkat.
• A Kovácsok bástyája. A városi levéltár a leveleivel együtt 1923 óta itt található. Ez levéltár, nem múzeum.
• A Barcaság külvárosai és falvai. Ezeket érték a portyái. Ma semmi sem jelöli az eseményeket. A külvárosok a városfalakon kívül feküdtek, ezért voltak kitéve a támadásoknak; a ma látható fal nagy része és a bástyák többsége az ő ideje után épült vagy épült újjá. A falakról és a bástyákról a Brassó látnivalóiról szóló útmutatónk szól.
• A törcsvári hágó. Serege a hágón át vezető utat használta, hogy Brassóhoz érjen – a törcsvári kastély kronológiája szerint. A kastély lábánál álló vámállomás ezen az útvonalon szedett vámot.

Nem dokumentált

• Törcsvári kastély. Nincs feljegyzés arról, hogy lakott volna benne, birtokolta vagy elfoglalta volna; maga a kastély is azt mondja, hogy nem tudni, elfoglalta-e valaha. Az a történet, hogy 1462-ben itt tartották fogva, egy 2002-es könyvből származik, nem korabeli feljegyzésből. A teljes „tények és fikció” történet a törcsvári kastélyról szóló útmutatónkban olvasható.
• Cenk (Tâmpa). A helyi túrák gyakran a Cenkre, az óváros fölé magasodó hegyre mutatnak, mint a röplapokban leírt tömeges karóba húzások helyszínére. Kortárs feljegyzés nem nevezi meg a helyszínt, ezért hagyományként érdemes kezelni.

Gyakori kérdések

Járt valaha Brassóban Vlad Țepeș?

Igen. Csapatai 1457-ben feldúlták a Brassó környéki falvakat, 1459-ben vagy 1460-ban pedig felgyújtották a külvárosait. 1476 októberében Brassóban szállt meg, és megerősítette a város kereskedőinek kiváltságait.

Miért támadta meg Vlad Țepeș Brassót?

Mert Brassó menedéket és támogatást adott a havasalföldi trón riválisainak, elsősorban III. Dannak, és mert a két fél vitában állt a kereskedelem és a kereskedők áruinak ügyében.

Hol őrzik Vlad Țepeș Brassónak írt leveleit?

Brassó városi levéltárában. A levéltár 1923-ig a Tanácsházban volt, majd a Kovácsok bástyájába költözött. A szövegek a Corpus Draculianumban jelentek meg.

Volt Vlad Țepeș a törcsvári kastélyban?

Nincs feljegyzés arról, hogy ott lakott volna, vagy a kastély a birtokában lett volna. Seregei viszont használták a törcsvári hágót Havasalföld és Erdély között.

Drakula gróf Vlad Țepeșen alapul?

Csak lazán. Stoker a „Drakula” nevet és néhány töredéknyi havasalföldi történelmet vett át; a vámpír a saját találmánya. A törcsvári kastélyról szóló útmutatónk elmagyarázza, mit tudott Stoker.

Források

• Brassó Megyei Történeti Múzeum: a Tanácsház története (tanácsterem 1420, a levéltár 1923-ban költözött)
• Törcsvári kastély: történelmi kronológia és Drakula gróf
• National Geographic: Karóbahúzó Vlad vérszomja volt az egyik ihletforrás Drakula grófhoz (angolul)

További olvasmányok, egyben a fenti dátumok többségének forrásai:

• Kurt W. Treptow, Vlad III Dracula: The Life and Times of the Historical Dracula (Center for Romanian Studies, 2000)
• Radu R. Florescu és Raymond T. McNally, Dracula, Prince of Many Faces (Little, Brown, 1989)
• Thomas M. Bohn, Adrian Gheorghe és Albert Weber (szerk.), Corpus Draculianum, 1. kötet: Briefe und Urkunden (Harrassowitz, 2017–2018)